Rio 2016 – A nyári olimpiák kabalatörténete

Augusztus 5. és 21. között Rio de Janeiróban rendezik meg a XXXI. nyári olimpiát, amelynek kabalafiguráját, Viniciust, 2014. november 23-án mutatták be a nagyközönségnek.a-rioi-olimpia-kabalafigurai

A legelső olimpiai kabala az 1932-es Los Angeles-i olimpián sétált be a sporttörténelembe. Smokey, a kis fekete skót terrier önszántából érkezett az olimpiai faluba, ahol az atléták adoptálták, és szerencsekutyájuknak nyilvánították.
Az első – még nem hivatalos – olimpiai kabalafigurák 1968-ban a mexikóvárosi nyári és a grenoble-i téli olimpián debütáltak. A mexikóiak a békegalambbal és a Chichén Itza-i maja piramisban talált trónról mintázott vörös jaguárral, a franciák a Schuss nevű stilizált alpesi síelő figurával rukkoltak elő. A kabalák sikert arattak, azóta a nyári és téli olimpiai játékok szimbólumai, az olimpiák arculatának meghatározó elemei. A paralimpiai játékokon először 1980-ban, a hollandiai Arnheimben jelentek meg, az 1988-as szöuli olimpiai óta a paralimpiai és az olimpiai kabalákat egymás társaként tervezik meg.
A figurákat neves tervezők, tervezői csoportok álmodják meg azzal a céllal, hogy az olimpia szellemiségének megtestesítőiként, a rendező város és ország kulturális és történelmi örökségének közvetítőiként maradjanak meg az emberek emlékezetében, vidám színeikkel hangsúlyozzák a játékok fesztiválhangulatát, és nem utolsósorban eladhatók is legyenek. Forgalmazásukra egész üzletág épül, eladásukból nem kevés hasznot remélnek – az persze csak az olimpia utáni számvetésből derül ki, hogy a figurák közül melyek nyerték el leginkább a rajongók szívét, nyitották meg pénztárcájukat.
Az első hivatalos nyári olimpiai kabalafigura, immár a NOB jóváhagyásával, 1972-ben Münchenben mutatkozott be. Az olimpiai színekben pompázó, csíkos testű bajor tacskót, Waldit egy Cherie von Birkenhof nevű valódi négylábúról mintázta tervezője, Otl Aicher. A kutyus az atléták jellemző tulajdonságait, az állóképességet, a kitartást és a gyorsaságot volt hivatott jelképezni, a maratoni futás útvonalát is úgy tervezték meg, hogy az a tacskót formázza.
Az 1976-os montreali olimpia kabalája Amik, a kanadai hód az ország egyik szimbólumaként a türelmet és a kemény munkát testesíti meg. Kucorgó figuráját négytagú dizájner-csoport öntötte formába; neve, az Amik az algonkin indiánok nyelvén hódot jelent.
Az 1980-as moszkvai olimpiára csalogató Misát, a kedves kismackót a Szovjetunió legkedveltebb állatáról, a barnamedvéről mintázták, teljes neve Mihail Potapics Toptigin volt. A Viktor Csizikov gyermekkönyv-illusztrátor által tervezett medvebocs a sportesemény-kabalák közül elsőként kereskedelmi árucikként is rekorder lett, sőt még vendégművészként is fellépett a népszerű No, megállj csak! szovjet rajzfilmsorozat olimpiai jelenetében.
Az 1984-es Los Angeles-i olimpiát Sam, a fehér fejű rétisas jelképezte. Az Egyesült Államok nemzeti madarát a Walt Disney-s Robert Moore álmodta meg. A vidám sasfiók csak nevében és öltözetében emlékeztetett a zord tekintetű Uncle Sam (Samu bácsi) figurára.
Az 1988-as szöuli olimpián egy szibériai tigriskölyök, a koreai nép barátságosságát és vendégszeretetét jelképező Hodori köszöntötte a nézőket. Nevét a horangi (tigris) és dori (fiúcska) koreai szavakból rakták össze. Tervezője, Hyun Kim egy tigrislánykát is teremtett mellé, de Hosuni végül a háttérben maradt. A szerencsés magyarok a Hodori kaparóskártya-akció nyerteseiként utazhattak Szöulba.
1992-ben Barcelonában Javier Mariscal tervező Cobival, a pireneusi hegyikutyával okozott meglepetést. Az avantgárd ábrázolásmód kissé megnehezítette az állat felismerését, így fogadtatása is vegyesre sikerült. Kereskedelmi népszerűsítése (a Coca Cola és a Danone termékein szerepelt, sőt saját tv-sorozatot is kapott) hatására végül az olimpiák történetének egyik legjövedelmezőbb kabalájává vált. Nevét az olimpia szervező bizottságának (COOB) kezdőbetűit felhasználva rakták össze. A magyarok a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) által kibocsátott COBI ’92 kaparós sorsjegy megvásárlásával járulhattak hozzá csapatunk sikeres olimpiai szerepléséhez.
Az 1996-os atlantai olimpia kabalája, Izzy (az első számítógépes animációval tervezett olimpiai kabalafigura) megjelenése szakított minden addigi hagyománnyal. Nem bújtatták állati testbe, nem jellemezte az adott országot, absztrakt volt, amorf és felismerhetetlen. Nevét – stílusosan – a What is it? (Mi ez?) kérdésből kapta, a döntést 32 amerikai kisgyerek hozta meg a kortársaik által javasolt öt elnevezésből. John Ryan tervező a kék ruhába, tornacipőbe bújtatott figurát többször is átdolgozta, de imázsán ezzel sem tudott javítani, sőt Izzyre még – nyomdafestéket nem tűrő – gúnynevet is ragasztottak.
    2000-ben Sydneyben a kontinens egzotikus állatvilágát Olly, a kokabura (kacagójancsi madár), Millie, a hangyászsün és Syd, a kacsacsőrű emlős figurái képviselték. Nevüket az olimpia, a millennium és a Sydney szavakból származtatták. Olly a nagylelkűséget, Millie az ezredforduló ismerettárát, Syd az autentikus ausztrál környezetet, illetve együtt a levegő, a föld és a víz hármasságát reprezentálták, Matt Hatton és Jozef Szekeres tervezték őket. (A kabalaválasztás nagy vesztesei, a koala és a kenguru túlzott ismertségük miatt maradtak alul a versenyben.)
A 2004-es athéni olimpia kabaláit alkotó Szpirosz Gogoszt az athéni Nemzeti Régészeti Múzeum egy 2700 éves agyagbabája ihlette Athéna és Févosz, az emberalakos olimpiai kabalák ritka példányainak megrajzolására. Nevüket az olümposzi istenek után kapták: Févosz (Phoibosz Apollón) a fény és a zene istene, Athéna (Pallasz Athéné) a bölcsesség istennője és Athén városának védelmezője. A tervező szándékai szerint az ókori és a modern görög történelem közötti kapcsolatot jelképezték, és az örök olimpiai értékeket, a részvételt, a testvériséget, az egyenlőséget, az együttműködést és a sportszerűséget testesítették meg. Nem arattak tetszést.
A 2008-as pekingi olimpiát reklámozta a legnépesebb kabalacsapat, öt szerencsét hozó Fu Wa-baba. Pej Pej a kék hal, Csing Csing a fekete panda, Huan Huan a vörösen égő olimpiai láng lelke, Jing Jing a sárgás színű tibeti antilop és Ni Ni a zöld fecske Han Meilin neves kínai képzőművész alkotásai voltak. Bennük öt természeti elem: a tenger, az erdő, a tűz, a föld és az égbolt, valamint az öt földrész is testet öltött, színük az olimpiai öt karikára utalt. Nevük angol átiratának összeolvasásából (Bei-Jing-Huan-Ying-Ni) a “Peking üdvözöl téged” mondatot lehetett kirakni. A babák üzleti szempontból is sikeresnek bizonyultak.
A 2012-es londoni olimpia talányos kabalája, Wenlock az Iris Kreatív Ügynökség teremtménye, az építkezés utolsó acélcseppjeiből formázott, futurisztikus külsejű, egyszemű mágikus lény volt. A feje búbján levő sárga lámpa a londoni taxikat idézte, a lámpa és a mellette levő két kis fülecske együtt a győzelmi dobogó három fokát jelezte. Nevét a shropshire-i Much Wenlockról kapta, mert 1890-ben Pierre de Coubertin báróban itt fogalmazódott meg a modern, nemzetek feletti olimpia megrendezésének gondolata. Tervezői elsősorban a gyermekeket szerették volna meghódítani, de Wenlock nem váltotta be a sikeréhez fűzött reményeket.
A riói olimpia sárga ruhába bújtatott kabalafiguráját, a Brazília változatos állatvilágát reprezentáló Viniciust a Birdo cég tervezte, internetes közönségszavazással kiválasztott nevét a népszerű brazil költő és bossa nova komponista, Vinicius de Moraes (1913-1980) után kapta. Paralimpikon párja, Tom a dél-amerikai ország változatos növényvilágát szimbolizálja, ő nevét egy másik közismert brazil zenészről, Tom Jobimról kapta.

Forrás: www.olimpiaijatekok.eu – RSS

Leave a reply

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..