judo tagged posts

Három küzdősportos szövetség a testnevelés oktatását segítené

A Nemzeti Alaptanterv 2020 testnevelést érintő tananyagában a korábbiaknál hangsúlyosabban jelent meg a küzdősportok oktatása, amelyet három sportág, a birkózás a judo és a karate képvisel. Az érintett sportági szakszövetségek – valamint a Magyar Diáksport Szövetség és a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete – összefogtak, és felajánlják segítségüket, hogy a küzdősportok iskolai oktatása hatékonyan és magas szakmai színvonalon valósulhasson meg.

A felajánlásról a szervezetek 2021. június 17-én sajtótájékoztatót tartottak. Az eseményen Dr. Mészáros János, az MKSZ elnöke, Bacsu Margaréta, az MJSZ sportágfejlesztési igazgatója, Bacsa Péter, az MBSZ ügyvezető alelnöke, Balogh Gábor, az MDSZ elnöke, Takács Zoltán, az MTTOE alelnöke és Csákvári László, a Testnevelési Egyetem küzdősportok tanszékének tanára szólaltak fel.

Küzdősportok a NAT-ban

A Nemzeti Alaptantervben 1993 óta szerepel a küzdősportok oktatása. A testnevelő tanárképzéssel foglalkozó intézményekben azonban nem mindenhol valósulhatott meg a strukturált küzdősport képzés. Az iskolákban pedig a NAT-ban szereplő alacsony óraszám nem tette szükségessé a testnevelő tanároknak a magas szintű küzdősport oktatást.

Új helyzet állt elő

A 2020-ban megszületett új NAT testnevelést érintő tananyagában hangsúlyosabban jelent meg a küzdősportok oktatása. A klasszikus atlétika-torna-sportjáték mozgásműveltség tartalmak mellé az óraszám tekintetében felzárkóztak a küzdősportok – nevesítve a birkózás, a judo és a karate –, amelyeket immár hasonlóan magas óraszámban szükséges tanítani.

Küzdősportok előnyei a testnevelésben

A küzdősportok jellemfejlesztő szerepe vitathatatlan: fegyelmezettségre, stresszkezelésre, érzelmi problémamegoldásra nevelnek. Elsajátításukkal csökken a szorongás, nő az önbizalom. Ráadásul testnevelésórán a tanulók munkája csak kölcsönös toleranciával és egymást segítő gyakorlással valósulhat meg. A Magyar Birkózó Szövetség, a Magyar Judo Szövetség és a Magyar Karate Szakszövetség egyetért abban, hogy a küzdősport hiánypótló a diákok testi és lelki fejlesztésében, és helye van a mindennapos testnevelésben.

A szövetségek felajánlják segítségüket

A három érintett szövetség tisztában van vele, hogy a testnevelő tanárok számára hatalmas kihívást jelent NAT 2020 szerinti magas szakmai színvonalon oktatni a küzdősportokat. Ezért a három szövetség, valamint a Magyar Diáksport Szövetség és a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete „A küzdősportok helyzete és törekvései az iskolai testnevelésben” címmel közös dokumentumot fogalmazott meg és írt alá, a küzdősportok magas színvonalú oktatásának segítését tűzve ki célul, amely – igény esetén – három területen valósulhatna meg:

-          A szövetségek készek szakembereket delegálni az iskolákba, akik segítenek a testnevelő tanároknak az adott küzdősport oktatásában.

-          Ott, ahol ez szükséges, megfelelő végzettségű szakemberekkel segítik a testnevelő tanárképzéssel foglalkozó intézmények küzdősportokat illető szakmai munkáját.

-          Szakembereket biztosítanak a már végzett testnevelő tanárok továbbképzésére mindhárom sportágban.

A szakma is a kezdeményezés mellett

A Magyar Diáksport Szövetség a cselgáncsosokkal és a karatésokkal már dolgozott együtt akkreditált pedagógus továbbképzési programokon. Ezek tapasztalatai bizonyítják, hogy a testnevelők szívesen fogadnak olyan mozgásanyagot, amely integrálható a munkájukba. A Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete is egyetért a küzdőportok oktatásának szükségességével, és a kapcsolódó továbbképzésekkel – ezért is írta alá mindkét szervezet a közös dokumentumot. 

Read More

Mondtál-e már köszönetet az edződnek? Dr. Kovács Antal Hangyási Lászlóról

Az 1992-es, barcelonai olimpia talán legnagyobb magyar meglepetésének szerzője az akkor 20 éves Kovács Antal volt. A ma már világszerte„Atom Anti” néven is jól ismert judós a 95 kilósok mezőnyében aratott nem kalkulált, de annál nagyobb örömöt okozó győzelmet. A magyar judo mindmáig egyetlen olimpiai bajnoka elég korán bekerült a küzdősportok világába.

Hangyási László (fotó: jochapress)

- Mozgékony, de még véletlenül sem erős kisfiúnak indultam - emlékezett a Paksi Atomerőmű kommunikációs igazgatója.- Persze hogy nagy élménynek számítottak az édesapámmal volt, rendszeres birkózások. Később bátyám egy alkalommal magával vitt a judósok edzésére, ami akkor nekem, másodikos kis gyerkőcnek ugyancsak megtetszett. Érdekességként megemlíteném, hogy az első edzéseimen így az a Tuncsik Józsi bácsi vezényelt, aki 1976-ban, Montrealban megszerezte sportágunk első ötkarikás érmét, egy bronzot.

- Később még több szakember is foglalkozott Önnel, amíg végleg megállapodott Hangyási László mellett.

- Általános iskolai éveim során Fodor József és Tóth Béla is sokat tett értem. Fodor Józsi mellett kaptam az első, komolyabb leckéket a földharc tudományából.Rengeteget voltam „odalenn” és ezeknek a leckéknek a hasznát ugyancsak kamatoztattam a későbbi versenyeimen. A magyar judo első ifjúsági Európa-bajnoka, Tóth Béla ,tovább erősítette és finomította a földharcbeli tudásomat – nem véletlenül lett a földharc az egyik fő erősségem a későbbiekben.

- 1986 pályafutásának kiemelt évszáma.

- Ekkor jött Paksra Hangyási László, akihez három évig többedmagammal tartoztam. Az újabb, jelentős évszám: 1989. Utazó válogatott lettem, ettől kezdve Laci bácsi kiemelten foglalkozott velem. Aztán édesapám elvesztése után egy kicsit az apám is lett.

- Mit emelne ki fontos tanulságként a vele együtt átdolgozott évekből.

- Mindig az egész embert nézte. Laci bácsi egyik legfőbb erénye az volt, hogy a többi kollégájával szemben mindig lépéselőnyre törekedett és azt ki is tudta harcolni magának. Folyamatosan figyelőállásban volt, mindent ellesett a külföldiektől, amire volt „érkezése.” A megmentett újdonságokat, finomításokat pedig behozta az edzéseinkbe, amelyek egyébként nagyon kemények voltak. Az pedig az én szerencsés, talán egyéni adottságom, hogy mindenre nyitott voltam, soha nem vesztettem el a tanulni vágyásomat, amely – reményeim szerint -, mind a mai napig jellemző rám. Megtanított küzdeni, megtanított arra, hogy keressem meg a képességeim legvégét, hogy akarjam tudni, mennyit tudok. Ez annyira sikerült, hogy még a mai napig csak akkor érzem jól magam, ha hetente néhányszor alaposan „kikormolom” magam. Még mindig keresem a végét, ezt most például húzódzkodásban 60 körül van…

- A minőségre is igényes, kőkemény edzések meghozták gyümölcsüket.

- Az elvégzett rengeteg munka önbizalmat adott, mert az a meggyőződés alakult ki bennem, hogy ennél többet egészen biztosan mások sem edzenek. Több szövetségi kapitánytól - Kovács Gábor, Moravetz Ferenc, Nagy Ernő - is sokat tanulhattam, de sikereimben egyértelműen Hangyási Lászlónak volt a legnagyobb szerepe.

- Az eredményességre törekvő edzőknek mi a legfontosabb tanácsai?

- A munkában higgyen! De legalább ilyen fontos a munka és pihenés arányának helyes megválasztása.

- Az ember soha ne gondolja azt, hogy már mindent tud, ugyanis mindig akadnak új ismeretek, megtanulnivalók, amelyek elsajátítására minden nap törekedniük kell.

- Ne féljenek dicsérni. A hosszú távú motiváció fenntartása kulcstényező a sikerek elérésében, s ebben egy fontos tényező a pozitív megerősítés.

(Magyar Edzők Társasága / Jocha Károly)

Read More